Közzétéve:

KORSZERŰ IPARTERÜLETET HOZ LÉTRE BARCS

Új iparterületet alakít ki Barcs városa a település keleti határában. A huszonnégy hektáros zóna fejlesztése százszázalékos pályázati támogatás segítéségével valósul meg. A több mint félmilliárd forintos projektet a Logframe Tanácsadó Iroda készítette elő.

A városban jelenleg két iparterület található. Mindkettő kizárólag magántulajdonú ingatlanokból áll.

A vállalkozói igények alapján azonban szükség van egy különálló, nagy kiterjedésű és korszerű infrastruktúrával ellátott új iparterület kialakítására, mely mind a helyi vállalkozásoknak – közte a már a területen tevékenykedő három cégnek –, mind a külföldi multinacionális vállalkozásoknak megfelelő működési környezetet biztosít.

A szabad vállalkozási zóna besorolású területen megvalósuló zöldmezős beruházás keretében az egybefüggő terület alapinfrastruktúráját építik ki, amely gáz-, víz- és szennyvízvezetékek fektetését, villamosenergia-ellátás, közvilágítás, csapadékvíz- elvezetés megteremtését és egy feltáró út megépítését foglalja magában. Az iparterület kiváló logisztikai adottságokkal bír. Pár kilométerre van csak a horvát határ, jól megközelíthető lesz a 6-os főútról, valamint a Dráva révén a vízi szállítás is szóba jöhet. Ráadásul a közeljövőben az M60-as autópályát meghosszabbítják Barcsig, amelynek egyik tervezett lehajtóját éppen az új iparterület közelében jelölték ki.

A fejlesztés igényfelmérésen alapul, és egymásra épülő befektetésösztönző marketingtevékenység is kapcsolódik hozzá. Összhangban van a foglalkoztatási programokkal is, így a barcsi helyi foglalkoztatási paktumból az iparterületen működő és oda betelepülni szándékozó cégek képzési és foglalkoztatási támogatáshoz juthatnak.

Az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott projekt közvetlenül nem hoz létre munkahelyet, az oda betelepülő vállalkozások azonban már igen, és így hozzájárul Barcs gazdaságának megerősítéséhez és lakosságának megtartásához.

A Logframe Tanácsadó Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik az infrastrukturális fejlesztési pályázatokban, ezen a területen már a korábbiakban is sok pályázó sikeres projektjének megvalósításában vett részt.  Ezekről is található leírás a híreink és referenciáinkközött, valamint a referenciatérképünkön.

Főbb projektparaméterek

Projekt neve: Zöldmezős iparterület infrastrukturális fejlesztése Barcson

Pályázati konstrukció: Széchenyi 2020 TOP-1.1.1-16-SO1 – Ipari parkok, iparterületek fejlesztése

Tervezett költségvetés: 572 931 453 Ft

Igényelt támogatás: 572 931 453 Ft (100%)

Tervezett időtartam: 2018. január 1 – 2019. december 31. (48 hónap)

Közzétéve:

ELKEZDŐDÖTT A SCOBE PROJEKT

Kezdetét vette a SCOBE (Stratégiai partnerség, üzleti és oktatási intézmények közötti együttműködés a szakképzés és az oktatás keretében) rövidítéssel illetett Erasmus Plus program által finanszírozott projekt.

A projekt szegedi partnerünk, a SolarTech Nonprofit Kft. projektje, abban a Logframe Tanácsadó Iroda nem vesz részt, de kérésükre mi is nagyon szívesen beszámolunk róla.

A SCOBE projektet a zaragozai Vea Qualitas koordinálja (Spanyolország), a többi partner pedig Franciaországot, Görögországot, Máltát, Magyarországot és az Egyesült Királyságot képviseli. A projekt időtartama a 2017.szeptember 1. és a 2019. augusztus 30. közé eső 24 hónap.

A projekt kick-off találkozójára 2017. november 30-án és december 1-jén Zaragozában, Spanyolországban került sor, ahol a koordinátorok látták vendégül a partnereket. A találkozó célja az volt, hogy a partnerek személyesen is megismerkedhessenek egymással, bemutathassák szervezeteiket és megvitassák a SCOBE projekthez kapcsolódó teendőket.

A projekt fő célja egy olyan, korszerű és hagyományos elemeket ötvöző oktatóprogram létrehozása, amely a megújuló energia iparban dolgozó embereket célozza meg. Az program során létrehozandó oktatócsomag a SCOBE Toolkit segítségével juttat majd közel 3 millió, a szélenergia területén dolgozó embert munkához. A speciális képzésben részt vevő célcsoportok olyan hallgatók lesznek, akik jelenleg diákok és a megújuló energia területén szeretnének majd elhelyezkedni vagy már a megújuló energia ágazatban dolgozó felnőttek, akik nyitottak új készségek elsajátítására. A diákok gyakorlati képzésben részesülnek majd, a felnőtt tanulókkal pedig a legújabb technológiákat fogják megtanítani. Legalább 60 diák és 30 felnőtt vesz majd részt a képzésben. Az elvárt és egyben biztosított készségek az alábbiak:

– A regionális fejlesztés dinamikus illeszkedését támogató SMART

– PERMEVET – középiskolai végzettséget követő kiegészítő képzés

– RESKILL – a megújuló energiához köthető szakmák átképzése

– SOLARIS PLUS – Innovatív moduláris szakképzés a megújuló energia szakemberei számára

Mindezek a készségek elérhetőek és elsajátíthatóak lesznek (www.scobeproject.eu) a SCOBE eszköztár készlet segítségével.

A programban résztvevő szervezetek:

– Vea Qualitas, S. L.(Spanyolország)

– GMI AERO SAS (Franciaország)

– MEDITERRANEAN AGRONOMIC INSTITUTE OF CHANIA (Görögország)

– ACROSSLIMITS Kft. (Málta)

– Accentuate (North East) Limited (Egyesült Királyság)

– SolarTech Nonprofit Kft., ArchEnerg Klaszter (Magyarország)

További információért keresse Kolonics Krisztinát (kkolonics@archenerg.eu)!

Közzétéve:

MEGÚJULÓ ENERGIÁVAL FOGJÁK FŰTENI A NAGYBAJOMI VÁROSHÁZÁT

Napelemes rendszerrel kombinált hőszivattyús fűtési rendszert építenek ki a nagybajomi városházán. A csaknem 36 millió forintos fejlesztést teljes egészében európai uniós pályázati támogatásból valósítják meg. A projektet a Logframe Tanácsadó Iroda készítette elő.

A Nagybajomi Polgármesteri Hivatal épülete 2006-ban hazai támogatási forrásból jelentős és átfogó rekonstrukción ment keresztül, melynek során az épület energiatakarékos nyílászárókat kapott, beépítették a tetőszintet, felújították a tetőt és a falakat, emellett az épületet fizikailag is akadálymentesítették. Ennek köszönhető, hogy az épület a jelenlegi, jóval szigorúbb előírások szerint is korszerűt megközelítő (DD) energetikai minősítési besorolású.

A fentiek folytatása lesz a mostani projekt, amelynek keretében 2018-ban a föld melegét hasznosító hőszivattyús fűtési rendszerre állnak át, ahol a hőszivattyúk által megnövekedett villamos energia fogyasztás jelentős részét napelemek segítségével csökkentik. A napelemek telepítésekor figyelembe veszik a műemlékvédelmi szakember ajánlásait, ugyanis az épület helyi védettséget élvez. Ezért kizárólag az épület nyugati és déli tetősíkjaira kerülnek áramtermelő panelek, valamint a napelem táblák kiosztási tervét is a műemlékvédelmi szempontok figyelembe vételével alakítják ki.

Tartalékként, és a fogyasztási csúcsoknál jelentkező esetleges rásegítési igények miatt a jelenlegi gázkazánt is megtartják. A radiátorokat fan-coil hőleadókra cserélik. Ennek egyik indoka, hogy a fan-coilos rendszert jóval alacsonyabb előremenő hőmérsékletű vízzel lehet üzemeltetni, ami a hőszivattyús fűtési rendszer szempontjából ideálisabb, az elérhető hatásfok jóval magasabb. A másik indok, hogy a rendszerben hideg vizet keringetve ezek nyáron az épület hűtésére is alkalmasak lesznek.

A projekt eredményeként az épület energiafelhasználása és üzemeltetési költsége, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen csökkenni fog, így nemcsak az önkormányzat energiaköltségei lesznek alacsonyabbak, hanem a fejlesztés a tisztább városi levegőhöz is hozzájárul.

A Logframe Tanácsadó Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik az energetikai pályázatokban, ezen a területen már a korábbiakban is sok pályázó sikeres projektjének megvalósításában vett részt.  Ezekről is található leírás a híreink és referenciáink között, valamint areferenciatérképünkön.

Főbb projektparaméterek

Projekt neve: A Nagybajomi Polgármesteri Hivatal épület fűtési rendszerének átállítása korszerű hőszivattyús fűtési rendszerre

Pályázati konstrukció: Széchenyi 2020 TOP-3.2.1-16. Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése

Tervezett költségvetés:               35 946 777 Ft

Igényelt támogatás:                      35 946 777 Ft (100%)

Tervezett időtartam:                     2018. január 1 – 2018. december 31. (12 hónap)​

Közzétéve:

A TERMÁLVÍZ HATÉKONY VISSZASAJTOLÁSÁRA FEJLESZTENEK MEGOLDÁST

Magyarország kiváló adottságokkal bír a geotermikus energia területén, aminek még jobb kiaknázása hatalmas lehetőségeket tartogat. Ahhoz azonban, hogy ezt a kincset a jövőnek is megőrizzük, a termálvizet a hőjének kinyerése után ugyanoda vissza kell sajtolni, ahonnan kinyertük. Ám a homokkő rétegekbe – amelyek a föld mélyén hazánk legnagyobb hévízkészleteit tárolják -, ez jelenleg nem, vagy nem versenyképes áron valósítható meg. Erre fejleszt megoldást egy baranyai együttműködés, amely 1 473 956 236 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A 2,66 milliárd forintos, „Fenntartható és költséghatékony termálvíz visszasajtolás kútkiképzési technológiájának kifejlesztése” elnevezésű projektet több éves munkával és szakértők közreműködésével a Logframe Tanácsadó Iroda készítette elő, és a konzorciumtól megbízást kapott a projektmenedzsment teljes körű ellátására is.

Ez cégünk eddigi legkomolyabb és legnagyobb nagyságrendű kutatás-fejlesztési projektje, és immáron a második milliárdos nagyságrendű geológiai pályázata.

Konzorciumi partnerek

A konzorciumot a Mecsekérc Zrt. (a volt Mecseki Ércbányászati Vállalat jogutódja) vezeti, amely az egyik legnagyobb, állami tulajdonú gazdasági társaság hazánkban a környezetvédelem területén, jól felszerelt, akkreditált laboratóriummal, valamint a monitoringhoz és különböző környezetvédelmi tevékenységekhez szükséges modern eszközparkkal.

Részt vesz még az együttműködésben a Rotaqua Kft., amely az egyik vezető magyarországi mélyfúrási cég, széleskörű hazai és nemzetközi tapasztalattal a vízkutatás, geotermikus kutak mélyítése, érckutatás, földtani kutatás területén, valamint a Kőmérő Kft., amely csúcstechnológiai kőzetmechanikai laboratóriummal és fejlett szoftveres háttérrel rendelkezik.

A projekt a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja együttműködésével valósul meg, ami a Természettudományi Karon dolgozó egyetemi kutatók bevonásával megfelelő laborkapacitással és releváns humán erőforrással rendelkezik a vízkémia, kőzetfizika, kolloidkémia területén.

Az idén nyáron nyert és az ősszel megkezdődött projekt több szempontból is úttörő:

  • ez a Dél-dunántúli régió egyedüli olyan több milliárd forintos nagyságrendű vállalkozás-egyetem közös együttműködési projektje, amelyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) teljes egészében régiós székhelyű cégekkel valósít meg piacorientált kutatás-fejlesztést;
  • ez az egyetlen olyan, a PTE partnerségével megvalósuló vállalkozói együttműködési K+F projekt, melyben nem a pécsi orvostudományi kar vesz részt az egyetem részéről, hanem jelen esetben a Szentágothai János Kutató Központ, és annak keretén belül a PTE Természettudomány Kar szakemberei és kutatói – ez különösen fontos szempont a PTE oldaláról, hiszen eleddig a nem orvostudományi egyetemi karok gazdasági együttműködései nem voltak képesek elérni ehhez fogható nagyságrendet.

Nagy jelentőséggel bír, hogy a kis és közepes hőmérsékletű geotermális tárolók kutatása terén Európában legbefolyásosabbnak számító szervezet, a GFZ (GeoForschungsZentrum) Potsdam német szövetségi kutatóintézet is kifejezte egyértelmű támogatását és szakértői részvételi igényét a projektben.

A projekt szervesen épít Pécs és környéke jelentős és több évtizedes bányászati múltjára és szakmai tapasztalataira, a bevont szakemberek jelentős része kötődik a volt uránérc-bányászati, illetve az azt követő környezeti kármentesítési, földtani kutatási és laboratóriumi tevékenységekhez (a konzorciumvezető MECSEKÉRC Zrt. a korábbi Mecseki Ércbányászati Vállalat jogutódja).

A korábbi Új Széchenyi Terv GOP innovációs projektek és a GINOP támogatásban részesült és jelenleg futó, 1,7 milliárd forintos összköltségvetésű „Energetikai célú földtani kutatási projektek rendszerbizonytalanságának csökkentése a Mecsek-hegység déli előtere földtani modelljének validálása példáján” című projekt (melynek keretében idén nyáron jelentős szeizmikus kutatások zajlottak le a Mecsek déli oldalán) után ez egy még jelentősebb, a korábbi EU-s projekt tapasztalatokra épülő projekt, ami mutatja, hogy a MECSEKÉRC Zrt. és helyi vállalkozói és egyetemi partnerei (melyek évek óta Alkalmazott Földtudományi Klaszter néven szervezett gazdasági együttműködési hálózatot is létrehoztak) immáron több, jelentős K+F projekt megvalósítására is képesek. E sikerek már felkeltették nemzetközi földtani kutatási partnerek érdeklődését is, a jelenlegi konzorciumi partnerek közül egyes cégeket bevontak egy HORIZON 2020 nemzetközi K+F projektbe is, melynek eredménye ez év végén várható.

Háttér

A laza üledékes, nagy vastagságú és vízadó képességű ún. felső-pannon homokkövek jelentős geotermikus potenciállal rendelkeznek. E vízadó kőzetek a Kárpát-medence alapját képező Pannon tenger üledékéből maradtak vissza, így jelentős területet foglalnak el az Alföld és a Dunántúl egyes tájegységeiben is (ld. porózus víztestek az alábbi térképen).

Ezen üledékes, laza, porózus kőzetekben tárolódnak jelenleg is Magyarország legnagyobb hévízkészletei, tehát e hévízvagyon fenntartható módon történő hasznosítása kiemelt nemzetgazdasági jelentőséggel bír.

A hőhasznosításon túljutott, lehűlt termálvizek ugyanazon vízadóba történő visszasajtolása jogszabályi kötelezettség is (147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet), azonban ez a jelenlegi szinten nem, vagy nem versenyképes áron valósítható meg. Számos visszasajtoló kutat létesítettek felső-pannon homokkő tárolókra, ám ezek az elavult kútkiképzési technológia miatt többségükben nem felelnek meg a célnak, a visszasajtolás sikeressége kérdéses.

Nemzetgazdasági szempontból a leginkább érintett szektor a magyar mezőgazdaság: a jelenleg működő körülbelül 200 hazai termálkútból évente tízmillió köbméteres nagyságrendben termelnek termálvizet mezőgazdasági célra. A Magyar Kormány 2025-ig felfüggesztette az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségét a mezőgazdasági termelők számára. Ennek fő oka a szektor ellehetetlenülésének megakadályozása volt, épp a költséghatékony és hosszú távon is működőképes visszasajtolási technológia hiánya miatt, ami döntően befolyásolja az agrárszektor, elsősorban a hazai zöldségtermesztési ágazat nemzetközi piaci versenyképességét.

A laza, konszolidálatlan homokkövekbe történő termálvíz visszasajtolás nem csak hazánkban probléma. Az összes környező, kárpát-medencei területekkel rendelkező országban – pl. Szlovénia, Horvátország – is jelentkezik, valamint számos más európai országban, így pl. Lengyelországban, Litvániában, Dániában és Németországban is felmerültek ilyen jellegű geotermikus fejlesztési igények.

Cél

A projekt célja a hazai geotermikus energiatermelés szempontjából meghatározó jelentőségű felső-pannon homokkövekből kinyert termálvíz ugyanazon vízadóba történő visszasajtolási technológiájának kifejlesztése.

Az európai geotermikus ipar és fejlesztések egyik legnagyobb akadálya jelenleg az, hogy a geotermikus projektek számára a nagy, nemzetközi olajipari szolgáltató vállalatok kútépítési és kútkiképzési technológiái és szolgáltatásai túlságosan drágák. Összeurópai probléma a magas kútépítési és kútkiképzési költség, amely pl. Hollandiában és más országokban is a geotermikus fejlesztések legnagyobb akadálya.

A projekt a fenntartható és költséghatékony technológia kifejlesztésére törekszik, a jelenlegi hazai gyakorlatban alkalmazottnál fejlettebb technológiák kifejlesztése és mintaprojektként történő bemutatása révén. A projektben célul tűzték ki, hogy az átlagos olajipari költségszint 50%-a alatt maradó, de a legjobb olajipari gyakorlatnak megfelelő színvonalú technológiákat fejlesztenek ki, ami biztosítja a kifejlesztett technológia piaci versenyképességét.

Tartalom

1. A Felső-pannon homokkövekben vízvisszasajtolás hatására bekövetkező rétegkárosodások laboratóriumi vizsgálata és a rétegkárosodásokat megszüntető rétegkezelési technológia kidolgozása.

2. A jelenlegi hazai gyakorlatnál jóval fejlettebb és a hazai költségviszonyoknak megfelelő kavicságyas-szűrős kútkiképzési technológia kidolgozása felső-pannon homokkövekben létesített geotermikus vízvisszasajtoló kutak számára.

3. Laboratóriumi repesztés vezetőképességi vizsgálatok lefolytatása.

4. Egy speciális, környezetbarát hidraulikus rétegrepesztési technológia – Frac&Pack – kidolgozása porózus rendszerekben üzemelő geotermikus visszasajtoló kutak számára.

5. Új, kavicságyas-szűrős kiképzésű visszasajtoló kút létesítése, valamint egy meglévő geotermikus kút visszasajtoló kúttá történő átképzése „Frac&Pack” technológiával felső-pannon homokkövekben.

6.  Magvizsgálatok az alkalmazott módszerek validálása céljából.

7. A kifejlesztett kútkiképzési technológiákkal kiképzett visszasajtoló kutak működésének és a kialakuló besajtolási mechanizmusok 12-18 hónapig tartó vizsgálata, értékelése és validálása.

Újdonságtartalom

A projektben kifejlesztendő két geotermikus visszasajtoló-kút kiképzési technológia üzleti és technológiai szempontból egyaránt újdonságot tartalmaz.

A kavicságyas-szűrős kútkiképzés esetében az újdonság a 100-300 méter hosszúságú – azaz igen hosszú – szakaszok kiképzése a jelenlegi hazai gyakorlatnál jóval magasabb technológiai színvonalat biztosítva. Ilyen hosszú egybefüggő kútkiképzési szakaszokat sem az olajipar, sem a vízipar nem alkalmaz, ehelyett rövidebb szakaszokat képez ki, melyek együttesen sokkal magasabb költséggel járnak. A hosszú visszasajtolási szakaszok kiképzésével a költség jelentősen csökkenthető.

Technológiai szempontból a projekt másik újdonsága egy speciális hidraulikus rétegrepesztési technológia, az ún. Frac&Pack technológia kifejlesztése és kipróbálása laza, felső-pannon homokkövekbe történő visszasajtolás számára. A geotermikus iparban ezt a kútkiképzési technológiát eddig még sehol sem alkalmazták. A technológia alkalmazásának lényege az, hogy a kis behatolási mélységű és vastag repedést eredményező speciális hidraulikus rétegrepesztéssel igen jelentősen csökkenthető az áramlási sebesség, továbbá áthatolunk a laza homokkövekben a kutak körül kialakuló plasztikus zónán.

Az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott projekt ipari kutatási végeredménye két validált geotermikus besajtoló mechanizmus. Az erre épülő kísérleti fejlesztési eredmény két geotermikus visszasajtoló kútkiképzési technológia, adatbázis és szolgáltatásfejlesztés, mely nemzetközi szinten hasznosítható.

Főbb projektparaméterek

Pályázati konstrukció:        Széchenyi 2020 GINOP-2.2.1. K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések

Tervezett költségvetés:       2,66 milliárd Ft

Igényelt támogatás:            1,47 milliárd Ft (55,2%)

Tervezett időtartam:            2017. szeptember – 2021. augusztus (48 hónap)

Közzétéve:

MÁR 120 MILLIÁRD FORINT AZ INNOVÁCIÓS PÁLYÁZATI KERET

Kísérleti fejlesztési célokat, termékek vagy szolgáltatások prototípusának fejlesztését segíti a tavasszal megnyílt Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében (GINOP-2.1.2-8.1.4-16) elnevezésű pályázat. A Széchenyi 2020 felhívásában 50 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni, és kiemelten nagy, megemelt, 120 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a pályázati felhívásban.
támogatási arány a hátrányos helyzetű régiókban, így Dél-Dunántúlon is, 35-55% lehet a vállalkozás méretétől függően.
A célok megvalósítását előleg és támogatott hitel is segíti.
A támogatás bérköltségre, anyagköltségre, külső szolgáltatásokra és kisebb részben, legfeljebb 35% erejéig eszközbeszerzésre fordítható.

A hátralevő értékelési határnapok a következők:

  • 2017. november 20. 12 óra 00 perc
  • 2018. február 28. 12 óra 00 perc

Az eddig az időpontokig benyújtott projekteket együttesen bírálják el.

A jelenlegi európai uniós ciklusban ez az utolsó komolyabb összegű kutatás-fejlesztési és innovációs célú pályázat a vállalkozások számára. Tehát akinek érdemi fejlesztési elképzelése van, annak most érdemes pályáznia.

A kis-és középvállalkozások egyedi igényeire szabott pályázati megoldás megtalálásában nagy tapasztalatokkal bíró cégünk szívesen segít.

Az Európai Unió által támogatott felhívás anyagai a Széchenyi 2020 oldalán itt találhatók.
Közzétéve:

ÖTVENHÁROM FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A B LIGHT ELSŐ KÖRÉBEN

Jól indult az új pályázati konstrukció, már az első fordulóban jelentős igény mutatkozott a B Light magyar-horvát határon átnyúló pályázat iránt, a határ menti vállalkozások szép számban szövetkeztek közös fejlesztésekre. 

Összesen ötvenhárom fejlesztési koncepció érkezett be.

A beérkezett projekt koncepciók első körös értékelése jelenleg zajlik, és várhatóan még idén döntés születik.

Az akár 135 ezer eurót, az összköltségvetés 75%-át elérő támogatásra továbbra is folyamatosan be lehet nyújtani a fejlesztési elképzeléseket.  A pályázati döntéshozók értékelni évente minimum kétszer fognak. A projektkoncepciók következő benyújtási határideje várhatóan 2018. február-március lesz.

Az indulni szándékozóknak a Logframe Tanácsadó Iroda nemcsak a pályázat előkészítésében tud segíteni, hanem annak későbbi megvalósításában is.

Jól ismerjük a pályázati programot, hiszen cégünk irányította e pályázat előkészítését és annak fórumokon történő bemutatásában is részt vettünk. Ezenkívül több magyar és nemzetközi pályázatot, projektet készítettünk elő és menedzseltünk már, köztük olyanokat, amelyben saját magunk pályáztunk sikeresen.

Legutóbb négy olyan – meghatározó közreműködésünkkel készített – projekt nyert, amely a B Lighthoz hasonlóan magyar és horvát partnerek együttműködését kívánja meg.

Lépjen kapcsolatba velünk!

A kétlépcsős pályázatról további információk a korábbi híreinkben, illetve a pályázat honlapjánérhetők el.

Közzétéve:

A NAGYATÁDI TERMÁLVÍZ MÁSIK ARCA

A távozó energia megfogása vagy hasznosítása az energiagazdálkodás egyik fő feladata. Nagyatád hamarosan induló projektjeivel mindkettőre jó példát mutat. A fejlesztéseket elősegítő pályázatokat szakértők közreműködésével a Logframe Tanácsadó Iroda készítette elő, aki a termálvíz hasznosítására vonatkozó, korábban kidolgozott Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány koordinátoraként a nagyatádi termálvíz hasznosításra épülő projekt kezdeményezője is volt.

Nagyatád Város Önkormányzata régóta dolgozik a városi intézmények energiafelhasználásának ésszerűsítésén. Ennek részeként az elmúlt években több önkormányzati intézményt is átfogóan felújítottak. A településen két termálkút is üzemel, melyek közül az egyikre már most is egy döntően lakossági fogyasztók hőellátását célzó távhőrendszer épül. Távlati céljuk az is, hogy a gázüzemű távfűtő rendszerüket is geotermikus energiára állítsák át. Egyúttal azt is elhatározták, hogy a városban rendelkezésre álló geotermális energiát az önkormányzati intézmények energiaellátásába bevonják.

Ez utóbbi érdekében 300 millió forintos, 100 százalékos vissza nem térítendő támogatással olyan innovatív rendszert építenek ki, amely hasznosítani fogja a gyógyfürdő elfolyó termálvízének hőjét. Ez a megújuló energia a kulturális központ, a városháza, a turisztikai központ, a Baross Irodaház és a gyógyfürdő fűtését biztosítja majd. A 82 800 m³ gázt megtakarító megoldás a környezet védelme mellett évente 13 millió forintot spórol meg a városnak. 

Technikailag ez úgy néz ki, hogy a középületeket termálvízvezeték-hálózat köti össze a Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő termelő kútja mellett kiépítendő puffertárolóval, a megfelelő mértékű előremenő hőfokszintet pedig az egyes intézményekben a termálvíz hőenergiáját hasznosító hőszivattyús rendszer biztosítja. Mivel a hőszivattyúk áramot igényelnek, ennek megtermelésére az épületekre napelemeket is telepítenek. A projektben a geotermális energia fűtési célú hasznosítása a lehető legoptimálisabb, legköltséghatékonyabb módon, komplex szemléletben történik meg.

Az önkormányzat célja nemcsak a kiadások csökkentése és a környezet védelme, hanem jó példával is elől akar járni, hogy mintáját a városlakók közül minél többen kövessék. Ezért a beruházás részeként olyan mérési és erre épülő demonstrációs eszközöket is beépítenek, melyek révén az önkormányzati dolgozók közvetlenül is láthatják a fosszilis energiafogyasztás csökkenését és a megújuló energiatermelést, javítva ezáltal az energiatudatosságukat, ami fontos lépés a fenntartható energiafelhasználás irányában. Továbbá ez mellett a lakosságnak is szerveznek szemléletformáló, tájékoztató interaktív eseményeket a legmodernebb energiatakarékos megoldásokról.

A hőszivattyús fűtési és napelemes rendszert meglevő munkatársaival Nagyatád Város Önkormányzata fogja üzemeltetni.

A másik eredményes pályázat segítségével pedig az előző projektnél már említett Baross Irodaházat újítják fel és korszerűsítik. Az elszökő energia megfogása érdekében 15, illetve 22 centiméteres hőszigetelést kap a homlokzat és a tető, valamint a nyílászárókat is háromrétegű hőszigetelt ablakokra és ajtókra cserélik. Új, energiatakarékos, időjárásfüggő szabályozással ellátott fűtési rendszert építenek ki, és kicserélik az elektromos hálózatot is. A világítás teljes egészében LED-es lesz, és mozgásérzékelős és fényerőszabályzós kapcsolókat is beépítenek. Az épület tetején pedig napelemeket helyeznek el. Teljesen megújul a volt Dél-somogyi Irodaház, az épület homlokzatának is új arculata lesz. A beruházáshoz 100 millió forintot nyert a város önkormányzata. A fejlesztés után a gáz- és áramfelhasználás 61 százalékkal lesz kevesebb, így az épület energiaköltségei évente 3 millió forinttal csökkennek.

Az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásában ez a beruházás is teljes egészében vissza nem térítendő támogatásból valósul meg.

A Logframe Tanácsadó Iroda a fentieken túl is több energetikai pályázatban segített Nagyatád Város Önkormányzatának. Ennek segítségével építették ki a Bárdos Lajos Általános Iskola napelemes rendszerét, illetve energetikailag korszerűsítették a polgármesteri hivatal épületét.

Erről és más sikeres nagyatádi és önkormányzati projektjeinkről is található leírás a híreink ésreferenciáink között, valamint a referenciatérképünkön.

Közzétéve:

ÁTTEKINTŐ KIADVÁNY A B LIGHT MAGYAR-HORVÁT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATRÓL

A pályázati program gazdái könnyen áttekinthető magyar nyelvű kiadványt jelentettek meg. 

A magyar-horvát határon átnyúló (CBC) vállalkozásfejlesztési pályázat brosúrája ide kattintva tekinthető meg, illetve tölthető le.

Az indulni szándékozóknak a Logframe Tanácsadó Iroda nemcsak a pályázat előkészítésében tud segíteni, hanem annak későbbi megvalósításában is.

Jól ismerjük a pályázati programot, hiszen cégünk irányította e pályázat előkészítését és annak fórumokon történő bemutatásában is részt vettünk. Ezenkívül több magyar és nemzetközi pályázatot, projektet készítettünk elő és menedzseltünk már, köztük olyanokat, amelyben saját magunk pályáztunk sikeresen.

Legutóbb négy olyan – meghatározó közreműködésünkkel készített – projekt nyert, amely ehhez a B Lighthoz hasonlóan magyar és horvát partnerek együttműködését kívánja meg.

Közzétéve:

A HORVÁTORSZÁGI VERŐCÉN TARTOTTÁK A B LIGHT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZAT NYITÓKONFERENCIÁJÁT

A június 26-i eseményt abból az apropóból rendezték, hogy a kiírásra a magyar és a horvát cégek már beadhatják a közös fejlesztési koncepcióikat. 

 

A szlavóniai Pannon Faipari Kompetencia Központban a pályázati program konzorciumvezetője, a HAMAG-BICRO horvát állami vállalkozás- és innovációfejlesztési szervezet és a programban résztvevő, illetve azt felügyelő szervezetek képviselői mutatták be a B Lightot a szép számban megjelent érdeklődőknek.

A B Lightról – amelyben akár 135 ezer eurót, az összköltségvetés háromnegyedét is megkaphatják a két ország meghatározott határ menti térségéből közösen pályázó kis- és középvállalkozások – bővebb információ ide kattintva érhető el.

Az indulni szándékozóknak a Logframe Tanácsadó Iroda nemcsak a pályázat előkészítésében tud segíteni, hanem annak későbbi megvalósításában is.

Jól ismerjük a pályázati programot, hiszen cégünk irányította e pályázat előkészítését és annak fórumokon történő bemutatásában is részt vettünk. Ezenkívül több magyar és nemzetközi pályázatot, projektet készítettünk elő és menedzseltünk már, köztük olyanokat, amelyben saját magunk pályáztunk sikeresen.

Legutóbb négy olyan – meghatározó közreműködésünkkel készített – projekt nyert, amely ehhez a B Lighthoz hasonlóan magyar és horvát partnerek együttműködését kívánja meg.

Közzétéve:

MEGKEZDŐDÖTT A KUTATÁS A MECSEK DÉLI ELŐTERÉNEK ENERGETIKAI CÉLÚ FÖLDTANI FELTÁRÁSA ÉRDEKÉBEN

A Mecsekérc Zrt. és konzorciumi partnerei kutatás-fejlesztési projektjének célja a vizsgált terület geotermikus potenciáljának felmérése. A földtani kutatás-fejlesztés pályázatát a Logframe Tanácsadó Iroda koordinálta, és a konzorciumtól megbízást kapott a projekt teljes körű pályázati menedzsment feladatainak ellátására is. 

Molnár János, a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztálya engedélyezte a szerkezetkutatási tervet, így megkezdődhetnek a mérések, kutatások. A mérési feladatokat a GEOMEGA Kft. fogja ellátni. A 200 km² nagyságú kutatási terület Bogád, Ellend, Keszü, Kozármisleny, Magyarsarlós, Nagykozár, Pécs, Pécsudvard, Pellérd, Romonya, Szemely településeket érinti.

Csicsák József projektvezető részletezte, hogy a pályázat keretében két különböző típusú kutatásra kerül sor: felszíni geofizikai (2D) szeizmikus mérésekre és elektromágneses mérésekre. A szeizmikus mérések most június 12-e után indultak meg. Első lépéseként a 25-30 fős terepi mérőcsoport a tervezett szeizmikus vonalak mentén, GPS segítségével kijelöli a mérési, jelgerjesztési pontokat, valamint a geofonok (vevőegységek, talajmikrofonok) telepítési pontjait az ingatlanokon, termőföldeken, közutakon és a települések utcái mentén. A mérési vonalak mellett 25 méterenként helyezik el a vezeték nélküli terepi adatgyűjtőket és hozzájuk csatlakozó érzékelőket (geofonokat). Az érzékelők 4-7 napig maradnak a területen, a munka természetéből adódóan azonban szükséges lehet a folyamat megismétlése is. A kihelyezést követően önjáró vibrátor járművekkel kis energiájú szeizmikus rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek visszaverődnek a földtani szerkezetekből és réteghatárokról. A hullám kibocsátása és a felszínre való visszaérkezése között eltelt idő mérésével, az így nyert adatok további elemzésével megismerhetővé válik a vizsgált terület földtani felépítése, szerkezete.

Az elektromágneses mérések során egy-egy ponton a mérés ideje általában 8-12 óra, zajjal, mozgással nem jár. A mérést végző szakemberek a kijelölt területet csak a műszer telepítésekor és a mérés végeztével közelítik meg. Közben fokozottan ügyelnek, hogy kárt ne okozzanak, nyomokat ne hagyjanak, de előfordulhat, hogy a vizsgálatot többször meg kell ismételniük a sikeres kutatás érdekében.

A mérés eredményeként földtani keresztmetszeteket (szelvényeket) kapnak, amelyek érzékletesen szemléltetik a szerkezetek mélységét, vastagságát és kifejlődését. Az adatok komplex értelmezése egy olyan geológiai modell felállítását teszi lehetővé, amely megbízhatóan képezi le a kutatási terület földtani szerkezetét.

A terepi mérések kapcsán Molnár János hangsúlyozta, hogy az érintett ingatlan és földtulajdonosokat előzetesen kiértesítették, valamint, hogy a rezgéskeltés lakott területen kizárólag az utakon, utcákon történik, továbbá magánterületet csak a geofonok kihelyezésére vesznek igénybe, a tulajdonosokkal egyeztetett módon. A terepi mérések most június 12-vel kezdődtek el és várhatóan a nyár végéig eltartanak.

Molnár János összegzésként elmondta, hogy kutatások eredményeként a konzorcium tagjai feltárják a Mecsek-hegység déli előterének geotermikus potenciálját, továbbá egy olyan kutatási és fejlesztési módszert is kidolgoznak, melyek az ország más pontjain is hasznosíthatnak. A feltárt eredmények ismeretében az érintett településeknek lehetősége nyílik az esetleges geotermikus potenciál hasznosítására A Mecsekérc Zrt. vezetője egyúttal a lakosság és az érintett ingatlantulajdonosok türelmét és megértését kérte a projekt megvalósítása során, valamint jelezte, hogy a fejlesztés részletes bemutatása és a kapcsolattartók elérhetősége ezen a linkenmegtalálható.

A projektről:

a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. vezetésével, a Geochem Kft-vel és Rotaqua Kft-vel közösen, konzorciumi formában benyújtott projekt 1 767 306 218 forintból, 55,8%-os támogatásintenzitás mellett valósulhat meg. Az „Energetikai célú földtani kutatási projektek rendszerbizonytalanságának csökkentése a Mecsek-hegység déli előtere földtani modelljének validálása példáján” című pályázat elsődleges célja a releváns földtani-szerkezeti modell validálása, és erre épülve a Mecsek déli előterének energetikai célú földtani megkutatása, mely magába foglal műszer és módszerfejlesztést és eredménye a vizsgált terület geotermikus potenciáljának felmérése.
A projekt a Széchenyi 2020 GINOP-2.1.1-15 pályázati kiírás keretében, az Európai Unió és a Magyar Kormány társfinanszírozásával valósul meg.

Forrás: Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. sajtóközleménye