Közzétéve:

ÚJFAJTA RONCSOLÁSMENTES FÖLDTANI KUTATÁSI ELJÁRÁST FEJLESZTENEK

Egy újfajta roncsolásmentes földtani kutatási eljárás és a hozzá tartozó új generációs szoftverháttér és adatgyűjtő eszköz kifejlesztésére nyert el csaknem 112 millió forintot a Geomega Kft. A projektet a Logframe Tanácsadó Iroda készítette elő, és megbízást kapott a projektmenedzsment feladatok elvégzésére is.

A kutatás-fejlesztési projekt első részeként meglévő technológiák egybegyúrásával olyan új, modern mérési-kiértékelési eljárást dolgoznak ki, mely a korábbinál teljesebb és megbízhatóbb térbeli képet ad a felszín alatti rétegekről. Ehhez egyrészt újszerű, szélesebb frekvenciasávú elektromechanikus rezgéskeltő eszközt szereznek be, másrészt az eszközparkjukat ezt a szélesebb frekvenciasávú rezgéseket is észlelni képes 4,5 Hz-es geofonokkal bővítik. A fontos innovációs feladat az lesz, hogy kidolgozzák, hogy a meglévő, valamint a projekt során fejleszteni, beépíteni tervezett eszközöket miként lehet leghatékonyabban működtetni. A módszertan kidolgozásához különböző, már földtanilag ismert tesztterületeken végeznek méréseket. A budapesti székhelyű Geomega kővágószőlősi telephellyel is rendelkezik, amely a próbák szempontjából ideális, hiszen a közvetlen közelében számos ilyen helyszín található.

   Melyek is ezek a helyszínek?

  • A korábbi uránbánya rekultivált meddőhányói, melyek új keletű emberi tevékenység által létrehozott, jelentős vastagságú, mérnökgeológiai értelemben még konszolidálatlan feltöltést képviselnek;
  • a Pécs alatti ismert alagút- és pincerendszer, mint üregkutatási típusterület;
  • a Mecsek-hegység idősebb geológiai összleteinek kibúvási határa, ahol a megszilárdult, idős kőzetekre jelentős kőzetfizikai kontraszttal települnek a fiatal üledékek
  • és a Mecsek-hegység déli előterében található vizenyős, kedvezőtlen talajmechanikai paraméterekkel jellemezhető területek.

A fejlesztés második eleme a mérési adatok egységes kezeléséhez, értelmezéséhez és megjelenítéséhez szükséges szoftver kifejlesztése. Ennek fontos célkitűzése, hogy a rendelkezésre álló vizsgálati módszerek adatai egységes adatbázisba kerüljenek, méghozzá úgy, hogy azokat a program a megfelelő helyre és megfelelő formátumban automatikusan illessze be, s azokat utána már lehetőleg ne kelljen manuálisan szerkeszteni. Fontos követelmény az is, hogy mindez jól és gyorsan áttekinthetően jelenjen meg. Ennek a látszólag egyszerű feladatnak nagy a jelentősége, mert az adatfeldolgozói munka ember- és időigényét nagymértékben lecsökkenti.

A projekt harmadik pillére egy modern, vezeték nélküli mérést lehetővé tévő adatrögzítő rendszer prototípusának kifejlesztése. Olyan, amely mind méretben és súlyban, mind az energiaellátás hatékonyságában, mind a felvett adatok begyűjtésének gyorsaságában és komplexitásában korunk legmagasabb színvonalát képviseli. A kifejleszteni kívánt vezeték nélküli mérési rendszerhez hasonló, de attól működési mechanizmusukat tekintve sok tekintetben elmaradó rendszerek ugyan elérhetőek a piacon, azonban azokat főleg nagy olajipari alkalmazásokhoz tervezték, ezért közepes méretű mérnökgeofizikai projektekhez egyszerűen túl nagyok és drágák. Emiatt kíván a Geomega egy saját rendszert, egy saját, piacképessé fejleszthető prototípust kialakítani (melyekből a projekt keretében tízet le is gyárt) a piacon elérhető eszközök és hardver alkatrészek saját fejlesztésű kombinálásával, saját szoftverek megalkotásával.

A pályázat eredménye, hogy a segítségével megvalósítandó integrált kutatási módszer a felszín megbontása nélkül szolgáltat pontos, szelvény menti, vagy akár háromdimenziós, térbeli adatrendszert a földfelszín felső 100 méterének talajmechanikai paramétereiről. Az így kapott információk ismerete gyakorlatilag valamennyi építőipari nagyberuházás, számos bányászati, környezet- és vízvédelmi tevékenység tervezésének alapvető és elengedhetetlen feltétele. A tapasztalatok szerint a jelenleg rutinszerűen alkalmazott vizsgálati módszerek egyes kérdések vizsgálatára alkalmasak, de semmiképpen nem adják a felszín alatti rétegeknek egy mind térben, mind módszertanilag olyan teljességű leképezését, ami a korunk igényeit kielégítenék. A pályázat támogatásával elvégzendő kutatás-fejlesztés erre ad egy költséghatékony megoldást.

   Pár példa a gyakorlati haszonra:

  • a városok (pl. Budapest, Pécs, Veszprém vagy Tokaj) alatti történelmi pincerendszerek mainál pontosabb feltérképezése;
  • a Duna menti vagy éppen Balaton menti partfalomlástól fenyegetett szakaszok felmérése a csuszamlások előrejelzéséhez és a megelőző munkálatok megtervezéséhez;
  • a korábbi ipari területek, bányaterületek feltöltésének, meddőhányók stabilitásának vizsgálata és a rekultiváció monitorozása;
  • nagyberuházások, hidak, gátak, magas épületek tervezése során a földrengéskockázat vizsgálata,
  • de a szennyeződések kárelhárítása vagy havária esetek során is fontos a terület gyors és célirányos felmérése, az egyes rétegek pontos térbeli lehatárolása és lehetőleg kevés fúrás mélyítése, hiszen egy nem elég körültekintően kijelölt és kivitelezett feltáró fúrás akár a szennyeződés mélyebbre, talaj- vagy rétegvízbe jutását is előidézheti.

Az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott több mint 200 millió forintos projekt az eredményei megismertetésére is nagy hangsúlyt fordít. A cég sok évtizedes tapasztalattal rendelkező munkatársai eddig is rendszeresen publikáltak nagynevű folyóiratokban, és ezen fejlesztések eredményeit is neves külföldi és hazai szakmai újságokban teszik közzé, valamint azokat a tudományterülettel foglalkozók szakmai összejövetelein is bemutatják.

A Logframe Tanácsadó Iroda nagy tapasztalattal rendelkezik a kutatás-fejlesztési pályázatokban, ezen a területen már a korábbiakban is sok pályázó sikeres projektjének megvalósításában vett részt. Ezekről is található leírás a híreink és referenciáink között, valamint a referenciatérképünkön.


Főbb projektparaméterek

Projekt neve: Altalaj vizsgálatok és a mérnöki tervezéshez szükséges talajmechanikai paraméterek in situ meghatározása roncsolás-mentes módszerrel

Pályázati konstrukció: Széchenyi 2020 GINOP-2.1.2-8-1-4-16 – Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében

Tervezett költségvetés: 203 428 055 Ft

Igényelt támogatás: 111 885 429 Ft (55%)

A projekt tervezett befejezésének napja: 2020. február 29.

Alkalmazott Földtudományi Klaszter

A budapesti székhelyű Geomega Kft. is belépett nemrég a javarészt pécsi és Pécs környéki cégeket tömörítő Alkalmazott Földtudományi Klaszterbe, baranyai, kővágószőlősi telephelyet hozott létre, emellett komoly alvállalkozói szerepet, mérési feladatokat vállalt a Mecsekérc Zrt. vezette geotermális kutatási projektben, amely a Mecsek déli előterét vizsgálja. Ez jelzi, hogy a földtudományi kutatások és az arra épülő ipari alkalmazások fontos fejlesztési potenciált jelentenek Pécs és térsége számára, amely még egy jelentős szakmai háttérrel rendelkező budapesti cég érdeklődését is felkelti.

Közzétéve:

MEGKEZDŐDÖTT A KUTATÁS A MECSEK DÉLI ELŐTERÉNEK ENERGETIKAI CÉLÚ FÖLDTANI FELTÁRÁSA ÉRDEKÉBEN

A Mecsekérc Zrt. és konzorciumi partnerei kutatás-fejlesztési projektjének célja a vizsgált terület geotermikus potenciáljának felmérése. A földtani kutatás-fejlesztés pályázatát a Logframe Tanácsadó Iroda koordinálta, és a konzorciumtól megbízást kapott a projekt teljes körű pályázati menedzsment feladatainak ellátására is. 

Molnár János, a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztálya engedélyezte a szerkezetkutatási tervet, így megkezdődhetnek a mérések, kutatások. A mérési feladatokat a GEOMEGA Kft. fogja ellátni. A 200 km² nagyságú kutatási terület Bogád, Ellend, Keszü, Kozármisleny, Magyarsarlós, Nagykozár, Pécs, Pécsudvard, Pellérd, Romonya, Szemely településeket érinti.

Csicsák József projektvezető részletezte, hogy a pályázat keretében két különböző típusú kutatásra kerül sor: felszíni geofizikai (2D) szeizmikus mérésekre és elektromágneses mérésekre. A szeizmikus mérések most június 12-e után indultak meg. Első lépéseként a 25-30 fős terepi mérőcsoport a tervezett szeizmikus vonalak mentén, GPS segítségével kijelöli a mérési, jelgerjesztési pontokat, valamint a geofonok (vevőegységek, talajmikrofonok) telepítési pontjait az ingatlanokon, termőföldeken, közutakon és a települések utcái mentén. A mérési vonalak mellett 25 méterenként helyezik el a vezeték nélküli terepi adatgyűjtőket és hozzájuk csatlakozó érzékelőket (geofonokat). Az érzékelők 4-7 napig maradnak a területen, a munka természetéből adódóan azonban szükséges lehet a folyamat megismétlése is. A kihelyezést követően önjáró vibrátor járművekkel kis energiájú szeizmikus rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek visszaverődnek a földtani szerkezetekből és réteghatárokról. A hullám kibocsátása és a felszínre való visszaérkezése között eltelt idő mérésével, az így nyert adatok további elemzésével megismerhetővé válik a vizsgált terület földtani felépítése, szerkezete.

Az elektromágneses mérések során egy-egy ponton a mérés ideje általában 8-12 óra, zajjal, mozgással nem jár. A mérést végző szakemberek a kijelölt területet csak a műszer telepítésekor és a mérés végeztével közelítik meg. Közben fokozottan ügyelnek, hogy kárt ne okozzanak, nyomokat ne hagyjanak, de előfordulhat, hogy a vizsgálatot többször meg kell ismételniük a sikeres kutatás érdekében.

A mérés eredményeként földtani keresztmetszeteket (szelvényeket) kapnak, amelyek érzékletesen szemléltetik a szerkezetek mélységét, vastagságát és kifejlődését. Az adatok komplex értelmezése egy olyan geológiai modell felállítását teszi lehetővé, amely megbízhatóan képezi le a kutatási terület földtani szerkezetét.

A terepi mérések kapcsán Molnár János hangsúlyozta, hogy az érintett ingatlan és földtulajdonosokat előzetesen kiértesítették, valamint, hogy a rezgéskeltés lakott területen kizárólag az utakon, utcákon történik, továbbá magánterületet csak a geofonok kihelyezésére vesznek igénybe, a tulajdonosokkal egyeztetett módon. A terepi mérések most június 12-vel kezdődtek el és várhatóan a nyár végéig eltartanak.

Molnár János összegzésként elmondta, hogy kutatások eredményeként a konzorcium tagjai feltárják a Mecsek-hegység déli előterének geotermikus potenciálját, továbbá egy olyan kutatási és fejlesztési módszert is kidolgoznak, melyek az ország más pontjain is hasznosíthatnak. A feltárt eredmények ismeretében az érintett településeknek lehetősége nyílik az esetleges geotermikus potenciál hasznosítására A Mecsekérc Zrt. vezetője egyúttal a lakosság és az érintett ingatlantulajdonosok türelmét és megértését kérte a projekt megvalósítása során, valamint jelezte, hogy a fejlesztés részletes bemutatása és a kapcsolattartók elérhetősége ezen a linkenmegtalálható.

A projektről:

a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. vezetésével, a Geochem Kft-vel és Rotaqua Kft-vel közösen, konzorciumi formában benyújtott projekt 1 767 306 218 forintból, 55,8%-os támogatásintenzitás mellett valósulhat meg. Az „Energetikai célú földtani kutatási projektek rendszerbizonytalanságának csökkentése a Mecsek-hegység déli előtere földtani modelljének validálása példáján” című pályázat elsődleges célja a releváns földtani-szerkezeti modell validálása, és erre épülve a Mecsek déli előterének energetikai célú földtani megkutatása, mely magába foglal műszer és módszerfejlesztést és eredménye a vizsgált terület geotermikus potenciáljának felmérése.
A projekt a Széchenyi 2020 GINOP-2.1.1-15 pályázati kiírás keretében, az Európai Unió és a Magyar Kormány társfinanszírozásával valósul meg.

Forrás: Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. sajtóközleménye