Közzétéve:

A TERMÁLVÍZ HATÉKONY VISSZASAJTOLÁSÁRA FEJLESZTENEK MEGOLDÁST

Magyarország kiváló adottságokkal bír a geotermikus energia területén, aminek még jobb kiaknázása hatalmas lehetőségeket tartogat. Ahhoz azonban, hogy ezt a kincset a jövőnek is megőrizzük, a termálvizet a hőjének kinyerése után ugyanoda vissza kell sajtolni, ahonnan kinyertük. Ám a homokkő rétegekbe – amelyek a föld mélyén hazánk legnagyobb hévízkészleteit tárolják -, ez jelenleg nem, vagy nem versenyképes áron valósítható meg. Erre fejleszt megoldást egy baranyai együttműködés, amely 1 473 956 236 forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el.

A 2,66 milliárd forintos, „Fenntartható és költséghatékony termálvíz visszasajtolás kútkiképzési technológiájának kifejlesztése” elnevezésű projektet több éves munkával és szakértők közreműködésével a Logframe Tanácsadó Iroda készítette elő, és a konzorciumtól megbízást kapott a projektmenedzsment teljes körű ellátására is.

Ez cégünk eddigi legkomolyabb és legnagyobb nagyságrendű kutatás-fejlesztési projektje, és immáron a második milliárdos nagyságrendű geológiai pályázata.

Konzorciumi partnerek

A konzorciumot a Mecsekérc Zrt. (a volt Mecseki Ércbányászati Vállalat jogutódja) vezeti, amely az egyik legnagyobb, állami tulajdonú gazdasági társaság hazánkban a környezetvédelem területén, jól felszerelt, akkreditált laboratóriummal, valamint a monitoringhoz és különböző környezetvédelmi tevékenységekhez szükséges modern eszközparkkal.

Részt vesz még az együttműködésben a Rotaqua Kft., amely az egyik vezető magyarországi mélyfúrási cég, széleskörű hazai és nemzetközi tapasztalattal a vízkutatás, geotermikus kutak mélyítése, érckutatás, földtani kutatás területén, valamint a Kőmérő Kft., amely csúcstechnológiai kőzetmechanikai laboratóriummal és fejlett szoftveres háttérrel rendelkezik.

A projekt a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja együttműködésével valósul meg, ami a Természettudományi Karon dolgozó egyetemi kutatók bevonásával megfelelő laborkapacitással és releváns humán erőforrással rendelkezik a vízkémia, kőzetfizika, kolloidkémia területén.

Az idén nyáron nyert és az ősszel megkezdődött projekt több szempontból is úttörő:

  • ez a Dél-dunántúli régió egyedüli olyan több milliárd forintos nagyságrendű vállalkozás-egyetem közös együttműködési projektje, amelyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) teljes egészében régiós székhelyű cégekkel valósít meg piacorientált kutatás-fejlesztést;
  • ez az egyetlen olyan, a PTE partnerségével megvalósuló vállalkozói együttműködési K+F projekt, melyben nem a pécsi orvostudományi kar vesz részt az egyetem részéről, hanem jelen esetben a Szentágothai János Kutató Központ, és annak keretén belül a PTE Természettudomány Kar szakemberei és kutatói – ez különösen fontos szempont a PTE oldaláról, hiszen eleddig a nem orvostudományi egyetemi karok gazdasági együttműködései nem voltak képesek elérni ehhez fogható nagyságrendet.

Nagy jelentőséggel bír, hogy a kis és közepes hőmérsékletű geotermális tárolók kutatása terén Európában legbefolyásosabbnak számító szervezet, a GFZ (GeoForschungsZentrum) Potsdam német szövetségi kutatóintézet is kifejezte egyértelmű támogatását és szakértői részvételi igényét a projektben.

A projekt szervesen épít Pécs és környéke jelentős és több évtizedes bányászati múltjára és szakmai tapasztalataira, a bevont szakemberek jelentős része kötődik a volt uránérc-bányászati, illetve az azt követő környezeti kármentesítési, földtani kutatási és laboratóriumi tevékenységekhez (a konzorciumvezető MECSEKÉRC Zrt. a korábbi Mecseki Ércbányászati Vállalat jogutódja).

A korábbi Új Széchenyi Terv GOP innovációs projektek és a GINOP támogatásban részesült és jelenleg futó, 1,7 milliárd forintos összköltségvetésű „Energetikai célú földtani kutatási projektek rendszerbizonytalanságának csökkentése a Mecsek-hegység déli előtere földtani modelljének validálása példáján” című projekt (melynek keretében idén nyáron jelentős szeizmikus kutatások zajlottak le a Mecsek déli oldalán) után ez egy még jelentősebb, a korábbi EU-s projekt tapasztalatokra épülő projekt, ami mutatja, hogy a MECSEKÉRC Zrt. és helyi vállalkozói és egyetemi partnerei (melyek évek óta Alkalmazott Földtudományi Klaszter néven szervezett gazdasági együttműködési hálózatot is létrehoztak) immáron több, jelentős K+F projekt megvalósítására is képesek. E sikerek már felkeltették nemzetközi földtani kutatási partnerek érdeklődését is, a jelenlegi konzorciumi partnerek közül egyes cégeket bevontak egy HORIZON 2020 nemzetközi K+F projektbe is, melynek eredménye ez év végén várható.

Háttér

A laza üledékes, nagy vastagságú és vízadó képességű ún. felső-pannon homokkövek jelentős geotermikus potenciállal rendelkeznek. E vízadó kőzetek a Kárpát-medence alapját képező Pannon tenger üledékéből maradtak vissza, így jelentős területet foglalnak el az Alföld és a Dunántúl egyes tájegységeiben is (ld. porózus víztestek az alábbi térképen).

Ezen üledékes, laza, porózus kőzetekben tárolódnak jelenleg is Magyarország legnagyobb hévízkészletei, tehát e hévízvagyon fenntartható módon történő hasznosítása kiemelt nemzetgazdasági jelentőséggel bír.

A hőhasznosításon túljutott, lehűlt termálvizek ugyanazon vízadóba történő visszasajtolása jogszabályi kötelezettség is (147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet), azonban ez a jelenlegi szinten nem, vagy nem versenyképes áron valósítható meg. Számos visszasajtoló kutat létesítettek felső-pannon homokkő tárolókra, ám ezek az elavult kútkiképzési technológia miatt többségükben nem felelnek meg a célnak, a visszasajtolás sikeressége kérdéses.

Nemzetgazdasági szempontból a leginkább érintett szektor a magyar mezőgazdaság: a jelenleg működő körülbelül 200 hazai termálkútból évente tízmillió köbméteres nagyságrendben termelnek termálvizet mezőgazdasági célra. A Magyar Kormány 2025-ig felfüggesztette az energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszasajtolási kötelezettségét a mezőgazdasági termelők számára. Ennek fő oka a szektor ellehetetlenülésének megakadályozása volt, épp a költséghatékony és hosszú távon is működőképes visszasajtolási technológia hiánya miatt, ami döntően befolyásolja az agrárszektor, elsősorban a hazai zöldségtermesztési ágazat nemzetközi piaci versenyképességét.

A laza, konszolidálatlan homokkövekbe történő termálvíz visszasajtolás nem csak hazánkban probléma. Az összes környező, kárpát-medencei területekkel rendelkező országban – pl. Szlovénia, Horvátország – is jelentkezik, valamint számos más európai országban, így pl. Lengyelországban, Litvániában, Dániában és Németországban is felmerültek ilyen jellegű geotermikus fejlesztési igények.

Cél

A projekt célja a hazai geotermikus energiatermelés szempontjából meghatározó jelentőségű felső-pannon homokkövekből kinyert termálvíz ugyanazon vízadóba történő visszasajtolási technológiájának kifejlesztése.

Az európai geotermikus ipar és fejlesztések egyik legnagyobb akadálya jelenleg az, hogy a geotermikus projektek számára a nagy, nemzetközi olajipari szolgáltató vállalatok kútépítési és kútkiképzési technológiái és szolgáltatásai túlságosan drágák. Összeurópai probléma a magas kútépítési és kútkiképzési költség, amely pl. Hollandiában és más országokban is a geotermikus fejlesztések legnagyobb akadálya.

A projekt a fenntartható és költséghatékony technológia kifejlesztésére törekszik, a jelenlegi hazai gyakorlatban alkalmazottnál fejlettebb technológiák kifejlesztése és mintaprojektként történő bemutatása révén. A projektben célul tűzték ki, hogy az átlagos olajipari költségszint 50%-a alatt maradó, de a legjobb olajipari gyakorlatnak megfelelő színvonalú technológiákat fejlesztenek ki, ami biztosítja a kifejlesztett technológia piaci versenyképességét.

Tartalom

1. A Felső-pannon homokkövekben vízvisszasajtolás hatására bekövetkező rétegkárosodások laboratóriumi vizsgálata és a rétegkárosodásokat megszüntető rétegkezelési technológia kidolgozása.

2. A jelenlegi hazai gyakorlatnál jóval fejlettebb és a hazai költségviszonyoknak megfelelő kavicságyas-szűrős kútkiképzési technológia kidolgozása felső-pannon homokkövekben létesített geotermikus vízvisszasajtoló kutak számára.

3. Laboratóriumi repesztés vezetőképességi vizsgálatok lefolytatása.

4. Egy speciális, környezetbarát hidraulikus rétegrepesztési technológia – Frac&Pack – kidolgozása porózus rendszerekben üzemelő geotermikus visszasajtoló kutak számára.

5. Új, kavicságyas-szűrős kiképzésű visszasajtoló kút létesítése, valamint egy meglévő geotermikus kút visszasajtoló kúttá történő átképzése „Frac&Pack” technológiával felső-pannon homokkövekben.

6.  Magvizsgálatok az alkalmazott módszerek validálása céljából.

7. A kifejlesztett kútkiképzési technológiákkal kiképzett visszasajtoló kutak működésének és a kialakuló besajtolási mechanizmusok 12-18 hónapig tartó vizsgálata, értékelése és validálása.

Újdonságtartalom

A projektben kifejlesztendő két geotermikus visszasajtoló-kút kiképzési technológia üzleti és technológiai szempontból egyaránt újdonságot tartalmaz.

A kavicságyas-szűrős kútkiképzés esetében az újdonság a 100-300 méter hosszúságú – azaz igen hosszú – szakaszok kiképzése a jelenlegi hazai gyakorlatnál jóval magasabb technológiai színvonalat biztosítva. Ilyen hosszú egybefüggő kútkiképzési szakaszokat sem az olajipar, sem a vízipar nem alkalmaz, ehelyett rövidebb szakaszokat képez ki, melyek együttesen sokkal magasabb költséggel járnak. A hosszú visszasajtolási szakaszok kiképzésével a költség jelentősen csökkenthető.

Technológiai szempontból a projekt másik újdonsága egy speciális hidraulikus rétegrepesztési technológia, az ún. Frac&Pack technológia kifejlesztése és kipróbálása laza, felső-pannon homokkövekbe történő visszasajtolás számára. A geotermikus iparban ezt a kútkiképzési technológiát eddig még sehol sem alkalmazták. A technológia alkalmazásának lényege az, hogy a kis behatolási mélységű és vastag repedést eredményező speciális hidraulikus rétegrepesztéssel igen jelentősen csökkenthető az áramlási sebesség, továbbá áthatolunk a laza homokkövekben a kutak körül kialakuló plasztikus zónán.

Az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott projekt ipari kutatási végeredménye két validált geotermikus besajtoló mechanizmus. Az erre épülő kísérleti fejlesztési eredmény két geotermikus visszasajtoló kútkiképzési technológia, adatbázis és szolgáltatásfejlesztés, mely nemzetközi szinten hasznosítható.


Főbb projektparaméterek

Pályázati konstrukció:        Széchenyi 2020 GINOP-2.2.1. K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések

Tervezett költségvetés:       2,66 milliárd Ft

Igényelt támogatás:            1,47 milliárd Ft (55,2%)

Tervezett időtartam:           2017. szeptember – 2021. augusztus (48 hónap)

Közzétéve:

MEGKEZDŐDÖTT A KUTATÁS A MECSEK DÉLI ELŐTERÉNEK ENERGETIKAI CÉLÚ FÖLDTANI FELTÁRÁSA ÉRDEKÉBEN

A Mecsekérc Zrt. és konzorciumi partnerei kutatás-fejlesztési projektjének célja a vizsgált terület geotermikus potenciáljának felmérése. A földtani kutatás-fejlesztés pályázatát a Logframe Tanácsadó Iroda koordinálta, és a konzorciumtól megbízást kapott a projekt teljes körű pályázati menedzsment feladatainak ellátására is. 

Molnár János, a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztálya engedélyezte a szerkezetkutatási tervet, így megkezdődhetnek a mérések, kutatások. A mérési feladatokat a GEOMEGA Kft. fogja ellátni. A 200 km² nagyságú kutatási terület Bogád, Ellend, Keszü, Kozármisleny, Magyarsarlós, Nagykozár, Pécs, Pécsudvard, Pellérd, Romonya, Szemely településeket érinti.

Csicsák József projektvezető részletezte, hogy a pályázat keretében két különböző típusú kutatásra kerül sor: felszíni geofizikai (2D) szeizmikus mérésekre és elektromágneses mérésekre. A szeizmikus mérések most június 12-e után indultak meg. Első lépéseként a 25-30 fős terepi mérőcsoport a tervezett szeizmikus vonalak mentén, GPS segítségével kijelöli a mérési, jelgerjesztési pontokat, valamint a geofonok (vevőegységek, talajmikrofonok) telepítési pontjait az ingatlanokon, termőföldeken, közutakon és a települések utcái mentén. A mérési vonalak mellett 25 méterenként helyezik el a vezeték nélküli terepi adatgyűjtőket és hozzájuk csatlakozó érzékelőket (geofonokat). Az érzékelők 4-7 napig maradnak a területen, a munka természetéből adódóan azonban szükséges lehet a folyamat megismétlése is. A kihelyezést követően önjáró vibrátor járművekkel kis energiájú szeizmikus rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek visszaverődnek a földtani szerkezetekből és réteghatárokról. A hullám kibocsátása és a felszínre való visszaérkezése között eltelt idő mérésével, az így nyert adatok további elemzésével megismerhetővé válik a vizsgált terület földtani felépítése, szerkezete.

Az elektromágneses mérések során egy-egy ponton a mérés ideje általában 8-12 óra, zajjal, mozgással nem jár. A mérést végző szakemberek a kijelölt területet csak a műszer telepítésekor és a mérés végeztével közelítik meg. Közben fokozottan ügyelnek, hogy kárt ne okozzanak, nyomokat ne hagyjanak, de előfordulhat, hogy a vizsgálatot többször meg kell ismételniük a sikeres kutatás érdekében.

A mérés eredményeként földtani keresztmetszeteket (szelvényeket) kapnak, amelyek érzékletesen szemléltetik a szerkezetek mélységét, vastagságát és kifejlődését. Az adatok komplex értelmezése egy olyan geológiai modell felállítását teszi lehetővé, amely megbízhatóan képezi le a kutatási terület földtani szerkezetét.

A terepi mérések kapcsán Molnár János hangsúlyozta, hogy az érintett ingatlan és földtulajdonosokat előzetesen kiértesítették, valamint, hogy a rezgéskeltés lakott területen kizárólag az utakon, utcákon történik, továbbá magánterületet csak a geofonok kihelyezésére vesznek igénybe, a tulajdonosokkal egyeztetett módon. A terepi mérések most június 12-vel kezdődtek el és várhatóan a nyár végéig eltartanak.

Molnár János összegzésként elmondta, hogy kutatások eredményeként a konzorcium tagjai feltárják a Mecsek-hegység déli előterének geotermikus potenciálját, továbbá egy olyan kutatási és fejlesztési módszert is kidolgoznak, melyek az ország más pontjain is hasznosíthatnak. A feltárt eredmények ismeretében az érintett településeknek lehetősége nyílik az esetleges geotermikus potenciál hasznosítására A Mecsekérc Zrt. vezetője egyúttal a lakosság és az érintett ingatlantulajdonosok türelmét és megértését kérte a projekt megvalósítása során, valamint jelezte, hogy a fejlesztés részletes bemutatása és a kapcsolattartók elérhetősége ezen a linkenmegtalálható.

A projektről:

a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. vezetésével, a Geochem Kft-vel és Rotaqua Kft-vel közösen, konzorciumi formában benyújtott projekt 1 767 306 218 forintból, 55,8%-os támogatásintenzitás mellett valósulhat meg. Az „Energetikai célú földtani kutatási projektek rendszerbizonytalanságának csökkentése a Mecsek-hegység déli előtere földtani modelljének validálása példáján” című pályázat elsődleges célja a releváns földtani-szerkezeti modell validálása, és erre épülve a Mecsek déli előterének energetikai célú földtani megkutatása, mely magába foglal műszer és módszerfejlesztést és eredménye a vizsgált terület geotermikus potenciáljának felmérése.
A projekt a Széchenyi 2020 GINOP-2.1.1-15 pályázati kiírás keretében, az Európai Unió és a Magyar Kormány társfinanszírozásával valósul meg.

Forrás: Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. sajtóközleménye

Közzétéve:

A MECSEKÉRC ZRT. VEZETTE KONZORCIUM REKORD MÉRETŰ PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÁNAK ELNYERÉSÉHEZ JÁRULT HOZZÁ A LOGFRAME

A Dél-dunántúli régióban megítélt legnagyobb vállalkozói kutatás-fejlesztési pályázati támogatást, 986 millió 301 ezer 837 forintot nyert el a MECSEKÉRC Zrt. vezette konzorcium. Az összesen 1 milliárd 767 millió 306 ezer 218 forintos földtani kutatás-fejlesztés pályázatát a Logframe Tanácsadó Iroda koordinálta, és a konzorciumtól megbízást kapott a projekt teljes körű menedzsment feladatainak ellátására is.

GINOP-2.1.1-15 keretében támogatott „Energetikai célú földtani kutatási projektek rendszerbizonytalanságának csökkentése a Mecsek-hegység déli előtere földtani modelljének validálása példáján” című projekt elsődleges célja a releváns földtani-szerkezeti modell validálása, és erre épülve a Mecsek-hegység déli előterének energetikai célú földtani megkutatása, mely magába foglal műszer és módszerfejlesztést és eredménye a vizsgált terület geotermikus potenciáljának felmérése.

A projekt fő tevékenységei közé tartoznak a területre vonatkozó adatgyűjtés, a terület szeizmikus szelvényekkel, valamint kutatófúrással történő megkutatása, a kapcsolódó terepi térképzés és laboratóriumi vizsgálatok, valamint a kapcsolódó platform független felhasználói felület elkészítése, mely elősegíti felhasználók közötti hatékony kommunikációt a mérési adatok strukturált megosztásával.

A projekt konkrét, piaci viszonyok között is hasznosítható ipari kutatási eredménnyel szolgál: a rendelkezésre álló és új ismeretek szintetizálásával és átgondolásával egy geotermális kutatási protokoll kerül kidolgozásra. E kutatási protokoll szakmai ajánlásként alkalmazható lesz hasonló projektek esetén, csökkentve ilyen projekteknél az önkormányzatok és befektetők kockázatát.

A támogatási kérelmet a GINOP Irányító Hatósága egy nagyon jelentős pályázati versenyben bírálta el pozitívan és az igényelt támogatási összeget maradéktalanul megítélte a MECSEKÉRC Zrt. és konzorciumi partnerei részére. Ez jelzi a támogatási kérelem magas minőségi színvonalát és kiemelkedő innováció tartalmát.

A projektet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősítette.

A MECSEKÉRC Zrt. a pályázatot háromszereplős konzorciumi formában nyújtotta be. A MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zrt., mint konzorcium vezető mellett két helyben működő kis- és középvállalkozás: a GEOCHEM Földtani és Környezetvédelmi Kutató, Tanácsadó, és Szolgáltató Kft., valamint a ROTAQUA Geológiai-, Bányászati Kutató Mélyfúró Kft. vesz még benne részt. A projektben vállalt ipari kutatási és kísérleti fejlesztési eredmények létrehozását és hasznosítását a három fél együttesen kívánja megvalósítani, ugyanis a három gazdasági társaság kutatási, szakmai és üzleti kompetenciái kiegészítik egymást, a jövőbeni hasznosítás (ami a GINOP pályázat legfontosabb elvárása és indikátor követelménye) kizárólag e három cég együttműködésében valósulhat meg.

A projekt a jelentős gazdasági és társadalmi problémákkal küzdő dél-dunántúli térségben valósul meg, mely térségre épp az innovatív fókuszú gazdaságfejlesztési akciók hiánya jellemző. E hátrányos helyzetű térségben egy állami tulajdonú vállalat és a helyi kis- és középvállalkozások hatékony, innováció-orientált együttműködésének óriási szerepe van, az ilyen projekt kooperációk mindenképpen támogatásra érdemesek és jelentős multiplikatív gazdaságösztönző hatást indukálhatnak. Tehát a támogatási kérelemben foglalt projekt térségi fejlesztéspolitikai szempontból is nagy jelentőséggel bír.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Logframe Tanácsadó Iroda és a szakmai partnereink közel 3 éves projekt előkészítő munkája érett be ezzel a kormányzati támogató döntéssel és cégünk egyik legnagyobb és legszebb szakmai kihívását jelentette e grandiózus kutatás-fejlesztési projekt előkészítésében való szakmai és pénzügyi tanácsadói részvétel.

Tekintettel arra, hogy a Logframe Tanácsadó Iroda kapott megbízást a projekt teljes körű menedzsment feladatainak ellátásra is, így elmondható, hogy munkánknak valójában csak az első szakasza zárult le és örömünkre szolgál, hogy e kiemelkedő jelentőségű projekt megvalósításában is aktív szerepet vállalhatunk.